Raffay Sándor református püspök egyházlátogatása
Raffay Sándor református püspök egyházlátogatása Mezőhegyesen (1934).
Országzászló-avatás Mezőhegyesen
Mezőhegyes Országzászlóját személyesen Urmánczy Nándor avatta fel 1933. január 15-én.
Jankovich Lőrinc és Irány, 1936. Berlin, Olimpia military verseny díjlovaglás
Az 1936-os, berlini military csapat tagja volt a Mezőhegyesen született jeszeniczei Jankovich Lőrinc százados.
Stremeny Géza szobrászművész makettje a Déli nagy diadalívről
Mezőhegyes 1989. március 1-jén kapta meg a városi jogállást funkciói és fejlettsége elismeréséül.
A híres-neves mezőhegyesi nyúlstráf
A híres-neves mezőhegyesi nyúlstráf
Kossuth Lajos és Mezőhegyes
Mezőhegyesnek erős kötődése van Kossuth Lajoshoz. A híres ménes számos alkalommal feltűnik Kossuthnak a pozsonyi diétán tartott beszédeiben, leveleiben, rendeleteiben, sőt, 1849-ben Kossuth Aradra menet városunkban szállt meg.
A Kisvasút
Az AEGV [Alföldi Első Gazdasági Vasút] közel 140 km-es vonalhosszával nem tartozott a hazai nagyforgalmú vasútvonalak közé, csak egy keskenynyomtávolságú kisvasút volt, amely azonban az életet, a napi rendszeres utazás és szállítás lehetőségét valósította meg a Tiszántúlon, a Körösök vidéke számára.
Jelentés a századfordulós Ménesbirtokról I.: Haszonállat-tenyésztés
A Birtok 1868-ban magyarrá lett, különvált a továbbra is katonai kezelésben maradt Ménes és a civil Ménesbirtok. Ezekben az években igen dinamikus fejlődés vette kezdetét Kozma Ferenc és Gluzek Gyula irányításával.
„A focistákért rajonganak a lányok”
A két világháború közti időszakban a leventemozgalom keretein belül szervezett futball vált a legnépszerűbb sporttá a mezőhegyesi fiatalok körében is.
A mezőhegyesi Kaiser manőver
A 19. század végi európai rendezés a 20. század elejére repedezni kezdett. Mind élesebbé váltak a gazdasági-politikai ellentétek az országcsoportok között. A balkáni háborúk (1912-1913) már azt mutatták, hogy a történelem kohójában ismét izzásig hevültek a dolgok.
Mezőhegyesi zenekarok I.
Zenekaruk 1928-tól 1945-ig működött Mezőhegyesen.
Hogyan keletkezett a Feneketlen tó?
A kráter 1961. december 29. és december 31. között 2 nap, 15 óra és 10 perc alatt keletkezett. A battonyai határban az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Alföldi Kőolajfúrási Üzemének (OKGT AKÜ) egyik erdőszéli kutatótelepén éjszaka földgáz tört ki.
A Ménesbirtok telefonközpontja
Aki a két világháború közötti időszakban a kapcsolatot biztosította: Dézsi János őrmester, leventeoktató.
Őrségben a Kucsera-kútnál
A „Kucsera-kút” közkeletű nevét Kucsera tiszthelyettesről kapta, aki a kutat a két világháború közötti időszakban kezelte.
Apajpuszta 1975, avagy a mezőhegyesi lovak víziszonya
Kiss Imre négy évtizedet szolgált a lótenyésztés szolgálatában, a Mezőhegyesi Állami Méntelepen kezdte pályafutását 1953-ban. Életének egyik drámai pillanatát elevenítjük most fel: az 1975 nyarán rendezett apajpusztai Országos Fogathajtó Bajnokságot.