Lótenyésztés

A Ménesbirtok feladata a Mezőhegyesen kialakult, védett őshonos magyar lófajták tenyésztése, genetikai értékének megőrzése, a nóniusz, a gidrán, a furioso, valamint a magyar sportló és ügető fajták ménesének kialakítása és fenntartása.

„Végezés, melyet a most szerencsésen országló felséges Király és császár, II. József, hogy Magyarországban és az ahhoz tartozó tartományokban…, a jobb fajtából eredeti és magasabb méretű lovaknak száma jövendő időkre nézve is minden kitalálható móddal gyarapítatthassék, tetszett ő Felségének kegyesen elvégezni, hogy Magyarországban tulajdon császári, királyi ménes, mely mintegy magvető helye legyen a jelesebb természetű és tartósabb erejű lovaknak, minden időhalasztás nélkül felállítassék, arra rendelvén amaz Mezőhegyes nevű alkalmatos pusztát.”
(II. József végezése, 1784. december 20.)

A mezőhegyesi ménesbirtokra a magyar önkép és identitás évezredes elemét jelentő lovaskultúra szerves és alapvető részeként tekinthetünk. Amikor II. József 1784. december 20-án döntést hozott a ménesbirtok megalapításáról, a magyar lótenyésztés hagyományait egyesítette az ország fejlesztése iránti elkötelezettséggel, folytatva a Bél Mátyás vagy Tessedik Sámuel nevével fémjelezhető, a korszerű mezőgazdaság megteremtése érdekében hozott erőfeszítések sorát.

(2016. évi XCI. törvény a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról)

A napóleoni háborúk során az osztrák császári hadak a francia rosiéres-i ménesből több fiatal mént zsákmányoltak, köztük egy Nonius nevű világospej anglo-normann mént is, melyet 1816-ban Mezőhegyesre osztottak be. Apja angol félvér, apai nagyapja angol telivér, anyja egy normandiai kanca, angol telivér unoka.

A gidrán története 1816-ban kezdődött, amikor egy kis termetű, sötétsárga arab telivér mént, Gidran Seniort vásárolt báró Fechtig Egyiptomban, és vitt 1817-ben Lipicára. Bábolnán akkor több kanca is volt a mezőhegyesi ménesből, holsteini, mecklenburgi, magyar, erdélyi, arab és moldvai kancák.

A furioso, másnéven mezőhegyesi félvér fajta kialakulása 1841-ben kezdődött el. A cél az volt, hogy a hadászathoz szükséges erőteljes, robusztus lófajtát hozzanak létre, amely jó munkaképességű, gyors és kitartó.

A mezőhegyesi sportlótenyésztés elindítása után 18 évvel az 1980-as moszkvai olimpián a magyar csapat IV. helyezett lett. A csapat mindhárom lova és a tartalék ló is mezőhegyesi tenyésztésű volt.

Mezőhegyesen 2011-től újra tenyésztünk ügető fajtát. Az ügetőtenyésztés beindításához olyan kancák vásárlása volt a cél, melyek új vért hoznak hazánkba.