Nóniusz a világbajnokságon

 Papp János, a magyar kettesfogathajtó bajnok hajtásában a világbajnokságon három Nóniuszt – Vezér, Zemplén, Zsinat – startol, erősíti e védett történelmi lófajtánk jó hírét.

 A Nóniusz lófajtát az 1785-ben alapított Mezőhegyesi Császári és Királyi Katonai Ménesintézetben tenyésztették ki. Valamennyi nóniusz egy közös ősre, a napóleoni háborúk során zsákmányolt Nonius Senior nevű angol-normann ménre vezethető vissza.

 

5820 MEZŐHEGYES, KOZMA FERENC UTCA 30.

A Mezőhegyesen tizenhét éven át tenyésztésben álló fajta-alapító mént sikerrel párosították nagyméretű – elsősorban spanyol-nápolyi jellegű – kancákkal. A megszületett ivadékokkal szoros rokontenyésztést folytattak. A későbbi nemzedékekbe némi arab vér, majd – a küllem javítására – esetenként angol telivér is került. A sajátos tenyészkiválasztás és tenyésztés-technika eredményeként más fajtáktól elkülönült állomány, amely megjelenésében és genotípusában valamennyi magyar fajta közül a legeredetibb.

Tenyészcélja: a legnehezebb viszonyok között is tartós teljesítményre képes, nyugodt, szilárd szervezetű, nehéz tüzérhámos ló kialakítása.

Teljesítményét, egyedülálló munkaképességét a háború előtt például a kettes fogatolásban három nap alatt megtett 350-370 kilométeres távon mérték és méltán értékelték nagyra.

Az I. világháború előtt országszerte nemesítőként használt Nóniusz fölénye a hazai kiállításokon elsöprő volt. A II. világháború után katonai hasznosítása gyakorlatilag megszűnt. A nyugodt vérmérsékletű, kitartó munkaképességű nóniusz főleg az Alföld igáslovaként vált kedveltté.

A fajtával párhuzamosan kialakuló népi fogatolási módok, a pásztorhagyományok őrzése okán a fajta néprajzi és kulturális örökségünk gondozásában is fontos szerepet játszik.

Tájfajtái: a nagyobb, túlnyomórészt fekete mezőhegyesi és a kisebb, szikárabb, főként pej hortobágyi, vagy sziki nóniusz. A két tájfajta között egyre csökken a genetikai különbség, ám az eltérő a típusok ma is megfigyelhetők.

A korábban rendezett távhajtó versenyeken állóképességét és mozgáskészségét számtalanszor bizonyította. Mintegy évtizedes kísérlet alapján bebizonyosodott, hogy alkalmas angol telivér mének után született ivadékok az ugrósportban is megfelelő teljesítményre képesek.

Kettes és négyes nóniusz fogatokkal – többek között – a mezőhegyesi Szentmihályi Ferenc, a hortobágyi Pásztor György, majd tanítványa, a korábbi fogathajtó szövetségi kapitány Fintha Gábor, és Krizsán Sándor Aldato- nóniusz fogatával érte el nemzetközi szintű eredményeket. Szegedi Gábor (1999. Kecskemét kettes VB-n indult Mezőhegyesi nóniuszokkal – Dízel – Aranyos, mely kancák csikóit Papp János is hajtotta nemzetközi szinten.) fogathajtó világbajnok a domonyvölgyi Lázár Lovasparkban Nóniusz „Puszta-tizennégyes/!/” hátán Guinness-rekorder.

Jellegzetes klasszikus külleme, egyöntetűsége, a hagyományőrzés okán a hobby-lótenyésztők körében családi mindenesként – mint legkonszolidáltabb megjelenésű magyar fajta – távlatilag is jelentős lehet. Mára sport és rendészeti célú hasznosítása kiemelkedővé vált.

F.K.