Mintegy 2,7 milliárd forintból újul meg a Ménesbirtok szarvasmarhatelepe, amely 880 tehénnek biztosít modern környezetet, hamarosan pedig az öntözésfejlesztési beruházás is megkezdődik Mezőhegyesen. Mint Lázár János az új szarvasmarhatelepen tartott sajtótájékoztatón kiemelte: ahhoz, hogy vidéken is valakinek legyen esélye egy jó minőségű életre, annak elengedhetetlen feltétele, hogy Magyarországon az agrárium fejlődjön.
Két évvel ezelőtt vette át a Ménesbirtok tulajdonosi joggyakorlását Lázár János, aki ennek alkalmából adott számot célkitűzéseiről, így többek között arról, hogy öt éven belül ez legyen Európa egyik legjobb mezőgazdasági üzeme.
– A mi célkitűzésünk az, hogy egy mintagazdaságot hozzunk létre, ezt a feladatot kaptam a kormánytól, ami minta arra, hogy a XXI. században hogyan lehet modern technológiai eszközökkel úgy gazdálkodni, hogy az hatékony, a fiatalok számára vonzó, gazdaságos, produktív és eredmény termelésére képes legyen – mutatott rá. Mint hozzátette, az elmúlt két évben új üzemszervezés valósult meg, s mintegy 500 munkavállalónak adnak munkát Mezőhegyesen.
A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos arról is beszélt, hogy az agrárdigitalizáció korában megpróbálták a precíziós gazdálkodást is, amely a legmodernebb technológia Magyarországon, ennek részeként pedig az országban elsőként drónok segítségével mérték fel a földeket, és végeztek 6600 hektárnyi termőterületen talajszkennelést.
– Két olyan kincse van Magyarországnak, amely a klímaváltozás idején aranyat ér: az egyik az édesvíz, a másik pedig a termőföld. Az elmúlt 30 év legnagyobb sikere, hogy a termőföldet sikerült magyar nemzeti tulajdonban tartani, a következő évek nagy kérdése, hogy ezzel a termőföld kinccsel és vagyonnal mit fogunk kezdeni. A másik pedig az édesvíz, a következő évtizedek harca már nem a fosszilis energia, hanem az édesvíz megtartása lesz, amelyben a magyar öntözésfejlesztésnek óriási jelentősége van – hangsúlyozta a politikus.
A gépek vásárlását, a digitalizációs fejlesztések és az agrárinformatikusok alkalmazása után az állattenyésztés modernizációját is megkezdték. A 40 éve szolgáló telepen ezer szarvasmarha él, amelyek 10 millió liter tejet biztosítanak az országban minden esztendőben, ennek a modernizálására kerül sor. Lázár János a fejlesztés kapcsán közölte: ez egy 880 férőhelyes, két blokkból, istállóból álló tehenészet, amely nemcsak Európában, hanem a nyugati világban, az angolszász és a kontinentális világban a legmodernebb technológiát használja fel. A beruházás összértéke 2,7 milliárd forint, s a mintagazdaságban az érdeklődők meg is tekinthetik az itt zajló munkálatokat, így azt a négy fejőállomást is, amely emberi beavatkozás nélkül, automatizált, robotizált formában zajlik majd , így pedig a tehenek – akik GPS-el is felszereltek lesznek – saját maguk oszthatják be az idejüket is.
A jobb életkörülményeket és tartástechnológiát, illetve megfelelő minőségű takarmányt biztosító fejlesztéstől pedig – mint elhangzott – azt várják el, hogy sokkal kevesebb költséggel, sokkal nagyobb hatékonysággal, sokkal jobb minőségű élelmiszert tudjanak előállítani.
A kormánybiztos arra is felhívta a figyelmet, hogy karnyújtásnyira van az az időszak, hogy akár egy doboz tejet egy app segítségével azonosítsanak az emberek, ezt a versenyt pedig azok fogják nyerni, akiknél tudni, honnan érkezik a tej és a hús, hiszen egyre fontosabb lesz az élelmiszerbiztonság. A fejlesztésnek köszönhetően minden tehénről pontosan tudni fogják milyen minőségű tejet ad, s akár egy doboz tejről is meg tudnák mondani, hogy az melyik tehéntől van.
– Amikor ez az üzem teljesen kész lesz, és a hozzá csatlakozó részek is rehabilitásra kerülnek, Európa és a világ egyik legkorszerűbb és legmodernebb üzeme lesz, amely példa lesz minden magyar gazda számára; minden magyar gazda megtekintheti, és ez az üzem nemcsak 880 tejelő marha számára, hanem 20-30 tejelő marha számára is jó példa lehet – húzta alá Lázár János, utalva arra, hogy ez a technológia a kisebb gazdaságok számára is megfelelő lehet.
Szeptemberben megkezdődhet az öntözésfejlesztési beruházás is, amelyre 8,5 milliárd forintot biztosított a kormány. A politikus kiemelte: 5500 hektárnyi egybefüggő területen biztosítanak öntözést a fejlesztésnek köszönhetően. Rámutatott továbbá arra is, hogy Magyarországon évente százezer hektáron zajlik öntözés, kétmilliónyi hektár termőterületből, amely rendkívül kevés.
– Magyarország az az ország, a világ kétszáz országa közül, aminek a határait több édesvíz hagyja el, mint amennyi az országba bejön, ami az egyik legnagyobb luxus, amelyben ember élhet a XXI. században – fogalmazott Lázár János. Mint hozzátette, a cél ennek az édesvíznek az ésszerű, korszerű felhasználása, a föld védelme és a termésadottság kihasználása.
Mint elhangzott, a háromrészes beruházásban a legmodernebb, XXI. századi öntözéstechnológiát honosítják meg, amelyben drónokkal is összekapcsolják az öntözést. A légi felvételeknek köszönhetően megfigyelhető lesz, mennyi vízre van szükség, az öntözőrendszert pedig ez alapján tudják szabályozni. A kormánybiztos rámutatott arra is, hogy a fejlesztésnek köszönhetően jóval kevesebb víz fog kárba veszni, ez pedig a vetőmagüzem miatt is fontos.
Lázár János arra a kérdésre is választ adott, miért is jó, ha az államnak van egy olyan üzeme, amely Európában az egyik legmodernebb és leghatékonyabb lesz. Mint elmondta, a cégnek van egy szakközépiskolája, ez pedig az egyik legszegényebb térsége az országnak, így a hátrányos helyzetben lévő diákoknak nem mindegy, milyen pályát kínálnak és mit tanulhatnak, a modern technológiák pedig vonzóbbak lehetnek számukra, mint a hagyományos mezőgazdasági vagy állattenyésztő munka.
Lázár János arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország képes volna 20 millió ember ellátására élelmiszer szempontjából, ehhez képest az elmúlt időszak azt mutatta, hogyha lezárták volna az ország határait, az emberek nem jutottak volna élelmiszerhez napokon belül, olyan az élelmiszerimportunk, és ezért is fontos a feldolgozóipar fejlesztése.
– Nekünk fideszeseknek a legfontosabb célkitűzésünk a következő esztendőkben, hogy a nagyvároson kívül élő emberek számára is lehetőséget teremtsünk. Mi azért fogunk dolgozni most és a következő években, hogy aki nem nagyvárosban lakik, hanem vidéken, annak is legyen esélye egy jó minőségű életre. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy Magyarországon az agrárium fejlődjön, az agrárium fejlődésében pedig a legfontosabb esélyt a feldolgozóipar és az élelmiszeripar jelenti – hangsúlyozta, továbbá rámutatott: nyolcvan százaléknyi feldolgozóiparra van szükség, ehhez pedig szükséges egy feldolgozóipari reform.
Kovács Norbert közölte: az istálló átadás-átvétel lezárására vár, utána megkezdődik a tehenek betelepítése és a termelés, jelenleg ennek a folyamatnak a közepén járnak, és már csak néhány hét választja el őket az istálló használatától. A vezérigazgató arra is rámutatott, hogy a tartástechnológia fejlesztésével, a vízágyas technológiával, az egyedi takarmányozás és a komfort fejlesztésével magasabb termelési színvonal érhető el, továbbá az állatok egészségügyi állapota is jobb lesz.
Forrás: Makó Híradó