2017-07-26
A fejlődés töretlen a II. világháborúig, ennek során azonban súlyos veszteségek érték a birtokot. Eszközeit, gépeit, tenyészállatait és egyéb értékeit az akkori mezőgazdasági minisztérium 4, egyenként 40 vagonból álló szerelvénnyel először az ország nyugati felébe,...
2017-07-26
Az I. világháború nem okozott különösebb veszteséget Mezőhegyesnek, ám amikor a megszálló csapatok tudomására jutott, hogy a trianoni határ megegyezik a birtokéval, néhány értéket átmentettek de ezek jelentős részben visszakerültek.
2017-07-26
A századfordulóra Európa egyik legmodernebb, legnagyobb mezőgazdasági üzeme épült ki saját telefon-, távíró- és kisvasúthálózattal, ipari üzemekkel, mint a kendergyár, cukorgyár, fa- és állatifehérje-feldolgozó, malom, vágóhíd, szeszgyárak, szeszfinomítók. A birtoknak...
2017-07-26
Az iparinövény-termesztés, valamint a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés beindulásával a birtokon igen dinamikus fejlődés vette kezdetét. E korszak két meghatározó egyénisége Kozma Ferenc és Gluzek Gyula volt. A magyar kormány nevében Kozma Ferenc vette át a császári...
2017-07-26
1868-ig Mezőhegyesen csak katonai célú lótenyésztés és takarmánynövény termesztés folyt. Ez alatt az idő alatt tenyésztették ki a három hagyományos mezőhegyesi lófajtát, a nóniuszt, a mezőhegyesi félvért és a gidránt. A kiegyezés eredményeként a katonai állami ménesek...
